Pászti Miklós

Zeneszerző, Karnagy, Tanár

60 éves a Magyar Állami Népi Együttes- avagy a világhírnévhez vezető út I.

Ecseri lakodalmas1950 őszén az együttes szervezői mintegy 1200 énekes és ugyanennyi táncos és zenész  közül választották ki az Együttes tagjait. Így jött létre a Magyar Állami Népi Együttes három művészcsoportja: az ének-, zene- és a tánckar. A tagozatok vezetői: Csenki Imre, Gulyás László és Rábai Miklós voltak.

Az ünnepi hangulatot megragadva emlékezzünk meg a Magyar Állami Népi Együttes Kórusáról, mely 37 évig meghatározó szerepet töltött be az együttes életében. Ezt bizonyítja a több mint 30 országban tartott  közel 1200 előadás is.

A kezdetek:

Pászti Miklós 1985-ben a vele készült riportban így emlékezik:

1950-ben indult el az Állami Együttesnek a megalapítása, részlegenként egymás után, az énekkar volt az utolsó. 1950. október 2-án gyűlt össze a Csenki Imre által megszervezett akkor olyan 61 nehány főből álló énekkarom.

Én úgy kerültem oda, hogy valami rangsort készíthettek, én osztályelsőként végeztem, és hát elsőként helyeztek el az elsőként alakuló, az akkor egyetlen hivatásos lehetőségnél, az Állami Együttesnél.

Kezdetben tanítottam, korrepetítor voltam. Hát az abc-re tanítottam először is a társaságot, mert a felvételi követelmények közt a hang volt a döntő, és a muzikalitás, egészen alapfoktól kellett ott megkezdeni az oktatást. Aztán a következő évben, tehát a megalakulás évében meg volt az első külföldi út is, az Csehszlovákiába vezetett, ahova Csenki Imre nem jött el, és egészen egyszerűen az akkor 74 tagú énekkar a nyakamba szakadt.

Akkor voltam én ugye 23 éves. Borzasztóan élveztem. Hát gondoltam, hogy ha 16 évesen mertem a rádióban dirigálni, akkor 23 évesen egy főiskolával mért ne merném. Ment is a dolog, a prágai lucernásban volt a bemutatkozó, óriási sikerrel, és hát végeredményben ott, ha nem is elvileg de gyakorlatilag vezetővé váltam.A női kar énekesei

A Mátrai képeket, a Rutafát meg egyéb ilyen együttesi számokat, – akkor már megvolt az Ecseri lakodalmas– , talán a Kállai kettőst is dirigálhattam. Ott már ketten voltunk Gulyás Laci kollégámmal, ő volt a zenekarnak a vezetője, egy idősek is vagyunk.

Az Állami Együttesben a legidősebb akkor a Csenki Imre volt a 38 évével. Rábai Miklós volt vagy 27 vagy 28, az igazgató az még fiatalabb volt, és mi vittük a hátunkon 23-as évünkkel, a tánckar vezetője is pontosan 28-as volt, velünk egykorú. Úgyhogy nyugodtan rá lehet szerintem a fiatalokra bízni dolgokat.”

Az első fellépésre 1951. április 4.-én került sor az  Operaházban, a Mojszejev együttessel közösen.Ecseri lakodalmas

A Magyar Állami Népi Együttes Ének-, Zene- és Tánckarának első önálló bemutatója pedig 1951. május 14.-én, a Városi Színházban (későbbi Erkel Színház) volt, műsorán ez Ecseri lakodalmassal, melyet “legújabb táncosjátékaként” 1952-ben vitt filmvászonra a Magyar Filmgyártó Vállalat.

Koreográfus: Rábai Miklós, aki munkássága elismeréseként 1952-ben Kossuth díjat kapott.

Zeneszerzők: Bartók Béla, Csenki Imre, Gulyás László, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Maros Rudolf

Maros Rudolf: Ecseri táncok (eredeti kotta)

I. rész

Kodály–Rábai: Kállai kettős
a) Gulyás: Széki muzsika b) Ismeretlen szerző: C-moll csárdás
Gulyás–Rábai: Üveges tánc
Kodály–Rábai: Huszár tánc
a) Csenki: Négy magyar népdal b) Bárdos: Régi táncdal
Gulyás–Rábai: Este a fonóban

II. rész

Csenki–Rábai: Magyarországi cigánytáncok
Magyar népdalok
a) Kodály: Esti dal b) Bartók: Dal c) Csenki: Dudanóta
Gulyás–Rábai: Pontozó
Gulyás–Rábai: Háromugrós
Liszt: II. Magyar rapszódia
Maros–Rábai: Ecseri lakodalmas

1952-ben a Magyar Állami Népi Együttes Kínába utazhatott, ahol  két hónap alatt nem kevesebb, mint 40 előadást tartott. Az Énekkar az itt látható művet kínai nyelven adta elő. Kínai kotta 1952

1952 Kína

1952 Oklevél_Kína1952 május - Kína1952 Peking


Tagged as , , , , , , , , , , , , , , , , + Categorized as Cikkek, Cikkek, Egyéb

A kommentek ehhez a posthoz nincsenek engedélyezve.