Pászti Miklós

Zeneszerző, Karnagy, Tanár

“Gyermekkoromtól figyelhettem a legjobbak kezét”

Most, mint képzett karvezető, összehasonlítván a 70-es, 80-as évek kórusmozgalmának világával, milyennek látod a mai általános-és középiskolai, egyetemi kóruséletet?

Tragikusnak. Az egész kultúrával kapcsolatos életünket tragédiának élem meg.

Egyrészt nem veszek már részt egyáltalán a kóruséletben. Fiatalkorom a Jeunesses Kórusban, a Bartók Kórusban- Nógrádi vezetésével, kisebb és nagyobb, profibb és kevésbé professzionális együttesekben zajlott. Javarészt megszűntek, vagy az utolsókat rúgják. Való igaz, hogy rendszerváltás előtt amolyan államérdek is volt ezeknek az együtteseknek a léte, de az elmúlt 20 év több mindenben is a leépülés időszaka volt. Ez a szegmens nagyon megsínylette ezt. Tisztelet a kevés kivételnek. Felfoghatatlan, hogy hogy engedhették meg ilyen mélységre zülleni ennek az országnak a szakmai fellegvárát.

elso_maxi

Tapasztalataid szerint milyen gondokkal küszködnek a ma még meglévő professzionális kórusok?

Manapság nincsenek tapasztalataim, de valószínűleg anyagi gondokkal, valamint az érdeklődés hiányával küzdenek az együttesek. Az emberek több műszakban dolgoznak. Ki az, aki  a családja mellett még megengedi magának, hogy heti két alkalommal kóruspróbán vegyen részt? Csak a nagyon elhivatottak- kevés számban-, vagy aki felmérte, mekkora élmény énekkarban énekelni. Az igényes munkához nem kevés kitartás kell, manapság nem divat megküzdeni valamiért, meg lehet venni a gazdaságos szórakozást bárhol… A professzionális részen talán a létért vívott harc mellett legalább adott a professzionális együttes maga.

Ha azt mondom, Kodály-módszer, miben áll a mai zenei nevelés-oktatás?

Ahol még maradt zenei nevelés, ott úgy gondolom, a kodályi utat próbálják járni kollégáim több-kevesebb sikerrel. Édesanyám maga is énektanárnő, 10 éves szünet után tért vissza iskolájához, döbbenettel tapasztalta, hogy teljesen elsikkadt a zenei nevelés-kóruséneklés. Ez talán személyes kompetencia is, elhivatottság kérdése.

Mi vagy ki ösztönözte, hogy dolgozatodban Pászti Miklósnak és életművének állíts emléket?

Dr. Erdős Ákos témáját választottam, s nem csak a diák-tanár szimpátia indított a választásra, hanem Pászti Miklós félreeső helyzete is. Mozartot, Kodályt oly sokan feldolgozták, talán újat mondani lehetetlen lett volna. Igaz, félelmetes volt belefogni, de úgy hiszem, megérte.

Mi az, amit mint karvezető tovább adnál a Pászti-örökségből?

Mint a Kodály utáni pedagógus generáció tagja,  Pászti öröksége is a karéneklés és a zene tiszteletéről szól számomra. Arról, hogy milyen életútra téved a gyermekünk, tanítványunk, társadalmunk, nem kevéssé determinálja a zenével való kapcsolat. Nagy felelősség ez.

Hogy mit sikerül megvalósítanom belőle, sajnos a körülményektől is függ. Ha nem itt, akkor majd máshol fog tovább élni Kodály és Pászti is.

www.adrienn.net

Előző oldalKövetkező oldal


Tagged as , , , , + Categorized as Cikkek

A kommentek ehhez a posthoz nincsenek engedélyezve.